A felelősséggel kapcsolatban a Polgári Törvénykönyv (PTK) szabályozása egyértelműen fogalmaz:

“6:519. § [A felelősség általános szabálya]

Aki másnak jogellenesen kárt okoz, köteles azt megtéríteni. Mentesül a felelősség alól a károkozó, ha bizonyítja, hogy magatartása nem volt felróható.”

Könyvelői felelősségbiztosítás

Erre a módozatra a könyvelői, adótanácsadói vagy könyvvizsgálóknak lehet szüksége. E szakmai felelősségbiztosítás kiterjed könyvelői, bérszámfejtői, bérügyintézői, termékdíj bevallási, adótanácsadói tevékenységre is. A szakmai felelősségbiztosítások a nem megfelelő minőségű szolgáltatással okozott, az ügyfél által elszenvedett, jellemzően tisztán pénzügyi veszteségekre nyújtanak fedezetet. (könyvelő a szakmai tevékenységével ritkán okoz ugyanis személyi sérüléses, vagy dologi kárt). A legújabb feltételek azonban már ezt a kockázatot is tartalmazzák.

Mi számít szakmai hibának?

A terület szakértőjeként a szakma szabályai szerint elvárható gondossággal kell a tevékenységüket végezni. Amennyiben a tevékenység folytatása során tévedésből, mulasztásból, a szakma szabályait megszegik, szakmai felelősségről beszélhetünk. Könyvelők szakmai felelősségbiztosítása esetében jellemzően tehát téves adómegállapítás, késedelmes benyújtás, hibás vegy hiányos bejelentés beküldése nevezhető szakmai hibának.

E módozatban megtéríti a biztosító, magát a NAV bírságot, a késedelmi pótlékot, és az ügyfél által igazolt esetleges többletköltségeket, károkat. Nem térül ugyanakkor maga a megállapított adóhiány, hiszen az adó nem a hibás könyvelés következtében keletkezett, és nem térülnek a könyvelő saját költségei, azaz a javító bevallások elkészítésének ráfordításai. Ez egyes biztosítóknál eltérőek a szabályozások az esetleges jogi védekezés költségeivel kapcsolatosan. Jogvita esetén egyes esetekben a jogi védekezés költségei a fedezet részét képezik. A kártérítést a biztosító mindig az önrészesedés mértékével csökkenti.

Mivel a felelősségre vonásra az elévülési ideig, tehát 5 évig van lehetőség, hasznosnak bizonyulhat a biztosítás esetében az utófedezet igénylése. Az utófedezet az egyes biztosítóknál eltérő módon szabályozott, van ahol a teljes időszak alatt szükséges a pótdíj fizetés, de van olyan biztosítótársaság is, ahol csak a felelősségbiztosítási szerződés megszüntetésekor kell pótdíjat fizetni. Utófedezet hiányában a biztosító a szakmai felelősségbiztosítási szerződés megszűnését követően 30 napig nyújt fedezetet a szerződés hatálya alatt bekövetkezett esetleges károkra. Ezt követően nincsen lehetőség a biztosított időszakban elkövetett hibákból eredő kárbejelentésre.

Visszamenőleges fedezettel a múltban elkövetett, de a biztosítási szerződés megkötésének időpontjában még nem ismert szakmai hibákra terjeszthetjük ki a biztosítási védelmet. Több biztosító is kínál erre megoldást, így kiterjed a biztosítás azokra a károkra is, ami biztosítás létrejötte előtt elkövetett hibából ered. Természetesen elvárás, hogy a biztosítás megkötése után derüljenek ki a károk, olyan károkra nem terjed ki a fedezet, ami a biztosításkötéskor ismert. Ezt a kiterjesztést "retroaktív fedezetnek" vagy időbeli hatály kiterjesztésének hívják, és többlet díja van, de viszonylag olcsó. Például könyvelők és könyvvizsgálók esetén a retroaktív fedezet az elmúlt 5 évben elkövetett hibákra terjed ki.

Vitás esetekben a biztosító az eseményen kívülállóként készít szakvéleményt, állapítja meg a kártérítési igény jogosságát, vagy utasítja el azt.

A könyvelői felelősség díját befolyásolja a tevékenységből származó árbevétel, a kártérítési limit és az önrészesedés mértéke, valamint a kiegészítő fedezetek (utófedezet, retroaktív fedezet).

Kérjük, ha további információra van szüksége vagy kérdése van, keressen minket az elérhetőségeink egyikén!